Jó néhány évtizede, jó néhány országban világszerte a munkahelyi egészség és biztonság terén a hangsúly inkább az azonnali következményekkel járó biztonságra helyeződik annak ellenére, hogy még a magas kockázatú iparágakban is – mint például az építőipar – több ember hal meg foglalkozás egészségügyi veszélyeknek való kitettség következtében, mint balesetben.

Korábban, ha egy vezetőt a biztonságról kérdeztek a kérdést azonnal hárította a „munkavédelmisre” mondván ez nem az én gondom, csak mondd meg milyen szabályokat kell betartanom. Napjainkban egy érettebb biztonság kultúrával rendelkező cégnél a munkabiztonság a tevékenység szerves része, a munkavédelmi szakember tanácsadó, aki támogatja a vezetőket, akik vállalják a felelősséget, amely látványos eredményeket hoz a cég biztonsági teljesítményében (is).

Mindezek ellenére, ha munkaegészségügyi témáról van szó, különösképpen, ha mentális egészségről a vezetők még mindig „munkavédelmisért” kiáltanak. Sőt mi több! A „munkavédelmis” is lepasszolja a kérdést a munkaegészségügyi szakembereknek.

Ideje, hogy a vezetők és munkavédelmi szakemberek az egészséggel kapcsolatos témakörökben is jártasabbak legyenek, hogy teljeskörűen be tudják tölteni szerepüket egy átfogó egészség és biztonság kultúra kialakításában és éppoly pozitív hatással legyenek a munkavállalóik egészségére és jólétére, mint ahogyan a biztonságukra.