Gyerekkorunk meséiben sokszor feltűnt egy jelent, amikor a mesefigura hezitálva állt egy nehéz döntés előtt, amit egy angyal és egy ördög szimbolizált. Persze egy baleset után könnyű a szerencsétlen sérültet hibáztatni, aki egyértelműen „hülyén” döntött.

Az emberek azonban mindig kockáztatnak. Minden nap. Egyszerűen azért, mert nem vagyunk eléggé racionálisak mint ahogy azt gondoljuk magunkról és még a tudatos döntéseink során is a legtöbb esetben torzult az ítélőképességünk. A döntéseinket befolyásoló egyik legerősebb torzító hatás a veszteségkerülés. Nem szeretjük az érzést, ha az időnk és energiánk pazarolódik.

Hogyan tudunk mégis felülkerekedni a fejünkben lévő folyamatokon? Vezetőként minden nap törekednünk kell arra, hogy fokozzuk az egészséget és biztonságot, mint értéket és erősítsük az ebbe vetett hitet hogy a szervezeti kultúra alapjává váljon és elérje mindenki szívét és eszét, hogy ha a nehéz döntés előtt áll ne engedjen a kísértésnek.