Csapvizünk minőségéért, egészen a házba érkezésig a szolgáltató felelős, ám sajnos van olyan másodlagos szennyeződés, ami ezután kerül a vízbe. Többek között ilyen az ólom is, amit a vízcsöveknek köszönhetünk. A nehézfémek közé tartozó anyag mérgező az emberi egészségre nézve.

Negatív hatása már régóta ismert és a lakosság nagy része is tisztában van ezzel, viszont ez nem volt mindig így. Az ólom könnyen megmunkálható, így már az ókori rómaiak is előszeretettel használták. Például a vízvezetékeket is ólommal bélelték. Ezen kívül nagyon sok ételt, sőt még a bort is ólommal bélelt edényekben tárolták, aminek meg is lett a hatása. Pompei városában talált emberi csontokból is jól kimutatható az ólom jelenléte.

Napjainkban

Általánosságban elmondható, hogy a magyar vezetékes vízhálózat minősége megfelelő. A magyarországi ívóvíz minősége folyamatosan mintázva van, évente több ezer mintavétel történik a vízből, amelyből különböző paramétereket vizsgálnak. Magyarországon az ívóvíz ólomtartalma határértékhez kötött: maximum 10 mikrogramm/liter.  

A Nemzeti Népegészségügyi Központ pár éve országos felmérést végzett az ólom szennyezettséget vizsgálva. Az eredmények kiértékelése után létrehozták az országos csapvíz ólomtartalom-kockázati térképet. A térképbe belekattintva egy 1-től 5-ig terjedő színskálán láthatjuk a mintavételben résztvevő ingatlanok kiértékelését. A kockázati besorolásnál figyelembe vették az adott épület életkorát is, mivel az ólom a régi 1975 előtt épült épületek vízvezeték hálózatából kerülhet a vízbe (ahol még ólomcsöveken érkezik a víz).

A felmérés után 3 évig, 2017-től 2020 márciusáig zajlott a lakossági vizsgálat. Ez idő alatt bárki bekapcsolódhatott, és elküldhette ivóvizét ingyenes vizsgálatra. Kollégánk közül is volt, aki részt vett a lakossági vizsgálaton, ugyanis jelenlegi lakása 1975 előtt épült. Kiderült, hogy az ivóvízben mért ólom mennyisége a határérték több mint 2,5 szerese volt a lakóépületben.

Ha nem szeretnénk rögtön vízminta vételezést, viszont érdekel hogy érintettek vagyunk-e a témában, akkor a kockázati kalkulátor segíthet eldönteni a kérdést.

Ólommérgezés tünetei

Az ólommérgezés tünetei a vérszegénység, magas vérnyomás, koncentrációs nehézségek, idegrendszeri zavarok. Gyerekeknél a lassult növekedés, koordinációs zavarok, beszéd- és értelmi zavarok. Ezek persze hosszú távon alakulnak ki. A felnőttek szervezetébe bekerülő ólom 5-10%-a, míg a gyerekeknél 50%-szívódik fel. Tehát egy kisgyereknél már a 10 mikrogramm/liter is veszélyes, a felnőtteknél viszont a 20 mikrogramm/liter is észrevétlen. Az ólom forralással nem eltávolítható a vízből, épp ellenkezőleg! Még töményebbé válik a koncentrációja. Enyhe határérték túllépés esetén elegendő, ha a csapokat vízhasználat előtt pár percig folyni hagyjuk, eltávolítjuk a pangó vizet a rendszerből.

Mit tegyek, ha valóban ólom van az ivóvízben?

Ha a vízminta bevizsgálása után kiderül, hogy ólommal szennyezett az ivóvíz akkor természetesen nem kell az egész vízvezeték rendszert cserélni, ugyanis ez gyakran még nagyobb bajt okoz. A csere növelheti is a szennyezést, mert az eddig vízkővel fedett ólomcsövek szabaddá válhatnak, még nagyobb ólomszennyezést okozva ezzel a vízben. A legjobb otthoni megoldások a vízszűrők. Ezekből már kapható csapra szerelt szűrő berendezés, valamint ezüstionos vízszűrő kancsó is. Itt fontos megjegyezni, hogy az eszközök szűrőjét minden esetben cseréljük a gyártói utasítások szerint, ugyanis egy idő után ezek is elhasználódnak, és kisebb lesz a hatékonyságuk.

Források: https://www.webbeteg.hu/cikkek/elsosegely/9386/az-olommergezes–tunetek-es-veszelyforrasok

https://efop180.nnk.gov.hu/elozetes-olomkockazat-becsles/59-valaszok/102-v6-az-olom-jellemzoen-a-regi-elsosorban-az-1945-elott-kisebb-reszben-az-1975-ig-epult-epuletek-belso-halozataban-meg-esetlegesen-meglevo-olomcsovekbol-kerulhet-az-ivovizbe.html

https://efop180.antsz.hu/csapviz-olomtartalom-kockazati-terkep.html