December 5. – A talaj világnapja

Promees

Ha megkérdezzük az utca emberét, hogy mi jut eszébe a környezetvédelem kapcsán leginkább a szén-dioxid kibocsátás okozta klímaváltozást vagy a hulladékgazdálkodást érintő műanyag csomagolóeszközök problémáját, ritkább esetben a levegőbe kibocsátott szálló port vagy a természetes vizeink szennyezését, pl. a tiszai ciánkatasztrófát fogja említeni. Ez persze nem véletlen, hiszen ezekről hallani a legtöbbet, a talajaink védelmének fontossága a háttérbe szorult. Pedig, egy egységnyi egészséges talajban nagyságrendekkel több élőlény található meg, mint bármelyik más közegben. 1 g talajban több mikroorganizmus van, mint ahány ember él a Földön. Nem véletlen, hogy a talaj kapcsán van a legkevesebb tudományos ismeretünk, ez egy hihetetlenül komplex, önszabályozó rendszer.

A megtermelt élelmiszereink több, mint 95%-a talajból származik, ennek ellenére Európában a talajok 70%-a nincs jó állapotban. Az emberi tevékenységnek köszönhetően Európában 17-szer, Kínában 57-szer gyorsabban pusztulnak a talajok, mint ahogyan újratermelődnének, ezáltal éves szinten mintegy 75 milliárd tonna termőtalaj tűnik el a földfelszínről, amely pusztulási ütemmel számolva, mindösszesen 60 évig marad még termőképes talaj a Földön. Ezt az eróziót főként a szántásra épülő konvencionális mezőgazdaság okozza, amely még manapság is magasan a legnépszerűbb művelési mód. Egy természetes, kellően biodiverz életközösséget, pl. egy erdőt nem kell szabályozni ahhoz, hogy a benne lévő fajok egészségét és fennmaradását biztosítsuk. Ehhez képest egy-egy művelt táblán sok esetben hektárokon átívelő, jellemzően csak egyfajú, úgynevezett monokultúrás műveléssel lehet találkozni. Ezt a védtelen „életközösséget” igyekszik a gazda minden művelet során előnyhöz juttatni, műtrágyázással, peszticidek, fungicidek, herbicidek és egyéb szerek (tapadásfokozó, állományszárító stb.) használatával, és az őszi szántással. Ezek a műveletek óriási terhelést okoznak a talajban lévő humuszképző mikroorganizmusoknak, amelyek nem képesek a lépést tartani, így kialakul a talajerózió, a felforgatott talaj élettelenné és védtelenné válik, és a szél magasba repíti az értékes termőtalajt és a talajban normál állapotban kötött formában található szenet, ezáltal a világ által kibocsátott, üvegházhatást okozó szén-dioxid 10%-át. Léteznek olyan irányzatok, amelyek képesek a talajpusztulás folyamatát lelassítani és megállítani, mint a forgatás nélküli mezőgazdaság (no-till), de az átállás nehézkes a gazdák számára, akik a szélsőséges időjárások miatt eleve nagy kockázatot vállalnak.

A fentiek figyelembevételével Európában elindult egy talajstratégia, mely szerint 2023-ig előkészítenek egy talajegészségügyi törvényt, amely a talajt a levegővel és a vízzel azonos jogi alapokra helyezi. Ez a törvény számos ambiciózus és szükséges célt tűz ki az EU talajának helyreállítása érdekében.

Források:

https://portal.nebih.gov.hu/-/ertek-a-talpad-alatt-

https://magyarmezogazdasag.hu/2021/11/19/2023-ra-tervezik-az-eu-s-talajegeszsegugyi-torvenyt

https://ec.europa.eu/jrc/en/science-update/soil-security-call-arms

Eseménynaptár

január 2022
hKscpsv
      1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31       
« dec   febr »

Hírlevél