A nanoanyagok az emberi szem számára láthatatlan apró részecskék (az emberi hajszálnál akár tízezerszer kisebb nanoanyagok mérete az atomokéhoz fogható, nevük is parányi méretükre utal). Mindezek ellenére olyan hétköznapi termékekben vannak jelen, mint az élelmiszerek, a kozmetikumok, az elektronikai termékek vagy éppen a gyógyszerek.

A nanoanyagoknak sok előnyös tulajdonságát használjuk az ipar számos területén, viszont egészségügyi kockázataikról még nem sokat tudunk. Éppen ezért ezeknek az anyagoknak a kezelése különös körültekintést igényel.

Amikor nanoanyaggal kapcsolatos kockázatértékelés készül egy munkahelyen, a szakemberek az alábbi nehézségekbe ütköznek:

• nem áll rendelkezésre elegendő információ a nanoanyagok veszélyes tulajdonságairól;

• az expozíciós szintek mérésére, valamint a nanoanyagok és a kibocsátó források azonosítására használható módszereknek és eszközök korlátozottak.

Szintén hiányos lehet az információ a nanoanyagok jelenlétére vonatkozóan, különösen a keverékekben vagy árucikkekben, továbbá később az olyan felhasználói láncban, amelyben nanoanyagokat és nanoanyagokat tartalmazó termékeket használnak vagy dolgoznak fel.

Az alábbi rövid cikkben segítséget nyújtunk a nanoanyagok munkahelyi észleléséhez, valamint iránymutatást ezen anyagok kockázatértékeléséhez.

Hogyan kerülnek ezek az anyagok a munkahelyekre?

A dolgozók a gyártási fázisban is kapcsolatba kerülhetnek nanoanyagokkal, de akár egy karbantartási munka során is (például vegyi anyagok használata során). A munkavállalók többsége azonban a szállítói lánc különböző fázisaiban érintkezik a részecskékkel, ahol esetleg nem is tudnak azok jelenlétéről.

Néhány munkahelyi tevékenység, amelyeknek a során nanoanyag expozícióval kell számolni:

– nanoporok laboratóriumi kezelése;

– a helyiségek berendezéseinek tisztítása és karbantartása (beleértve a reaktor és a

szűrők kiürítését);

– száraz por kezelése és csomagolása;

– hegesztési folyamat;

– festés és homokfúvás;

– hulladékok összegyűjtése, szállítása, eltávolítása.

 A nanoanyagok munkahelyi felismeréséről bővebben itt lehet informálódni: https://osha.europa.eu/hu/publications/info-sheet-manufactured-nanomaterials-workplace/view

Nanoanyagok egészségügyi kockázatai

A nanoanyagok negatív hatásai elsősorban a tüdőben jelentkeznek. Gyulladást, fibrózist és tumorképződést eredményezve, ugyanakkor a szív-ér rendszert is károsíthatják. A szén nanocsövek egyes fajtáinak az azbeszthez hasonló hatásai lehetnek. Kutatások igazolják, hogy a nanoanyagok a tüdő mellett más szervekben, így a májban, a vesékben, a szívben, az agyban, a csontokban és a lágy szövetekben is megtalálhatók.

Nanoanyagok kockázatértékelése és kockázat kezelése

A munkáltató köteles a nanoanyagok munkahelyi kockázatait felmérni és azokat kezelni. Ha a nanoanyagok használata nem helyettesíthető kevésbé veszélyes anyagokkal és eljárásokkal, a munkavállalók kitettségét minimálisra kell csökkenteni a megelőző intézkedések révén:

• technikai ellenőrzési intézkedések a kockázat forrásánál;
• szervezési intézkedések;
• egyéni védőfelszerelés biztosítása.

A kockázatértékelésnek az elővigyázatosság elvén kell alapulnia, figyelembe véve az alábbi szempontokat:

• A nanoanyag olyan típusú, amely magas kockázatúnak minősül?

• Valószínű, hogy a munkahelyen vagy véletlenül előfordul a nanoanyagnak való magas mértékű expozíció?

A nanoanyagok munkahelyi kockázatainak kezeléséről iránymutatások és eszközök is rendelkezésre állnak, amelyek elérhetők a következő linkre kattintva: https://osha.europa.eu/hu/publications/e-fact-72-tools-management-nanomaterials-workplace-and-prevention-measures/view