Az ECHA javaslatot terjesztett elő a tűzoltóhabokban található összes per- és polifluor-alkil-anyag (PFAS) uniós szintű korlátozására.

A hazai médiában és szakcikkekben kevesebb figyelmet kapott, hogy az USA-ban és Dél-Afrikában betiltanak egyes habbal oltó termékeket egészségügyi kockázatok miatt. Ugyanez a döntés az EU-ban előkészítési fázisban tart. A témában releváns szervezet az úgynevezett per- és polifluoralkil anyagokat (PFAS) tartalmazó tűzoltóhabok fokozatos betiltására tett javaslatot.

Miért jó a tűzoltóhab?

A habbal oltó anyagok (AFFF – aqueous film forming foams vagyis vízalapú filmképző anyagok) bizonyos területeken sokkal hatékonyabban használhatóak, mint a többi jól ismert oltóanyag. Kifejezetten hatékony égő folyadékok tüzeinek oltására, de van térfeltöltés elvén működő habbal oltó rendszer is. A vegyiparban, olaj- és gáziparban, és más területeken nagy mennyiségben alkalmazzák ezt a fajta oltóanyagot tűz esetén. Használatuk általában több jártasságot igényel a többi tűzoltó készülékhez képest, mert a habképző anyagot megfelelő arányban kell keverni a vízhez.

Mi is a gond vele?

Ezeknek a habképző anyagoknak lényeges alkotóelemei a per- és polifluoralkil anyagok (PFAS), melyek hosszútávú hatásait több kutatás is megerősítette. Ezek a tartósan megmaradó vegyületek belégzéssel, lenyeléssel vagy bőrrel történő érintkezés útján kerülhetnek az emberi szervezetbe. A káros hatások közé tartozik a máj lehetséges károsodása, az immunrendszer működési zavarai, hormonális egyensúly zavarok, bizonyos rákos megbetegedések megnövekedett kockázata. Gyermekek esetében fejlődési problémák merülhetnek fel.

A leginkább expozíciónak kitett munkakörök közé tartoznak a tűzoltók, akik ilyen típusú anyaggal tűzoltást végeznek, a gyártók azon munkavállalói akik érintkezhetnek vagy kapcsolatba kerülhetnek ilyen anyagokkal, illetve nem elhanyagolható a tűzoltó készülékek karbantartását végzők kitettsége sem. A PFAS anyagot is tartalmazó AFFF oltóanyaggal végzett oltást követően jó eséllyel a környezetbe jutással, a talaj szennyeződésével és esetleges vízbázissal történő érintkezésével is számolni kell. Emiatt az expozícióval jóval szélesebb körben kell számolni, ami a káros hatást is jelentősen megnövelheti. Ebből fakadóan pedig a közösségi kockázatokat is szükséges felmérni és ennek eredményeképpen megelőző, korlátozó intézkedéseket meghozni.

Fontos, hogy önmagában a sarokban készenlétben lévő, kézi habbal oltó készülékek nem jelentenek veszélyt a közelben tartózkodókra. Az elzártan tárolt habképző anyagok sem fognak egészségkárosító hatást kifejteni.

Intézkedések

A probléma sokrétű, mivel mérlegelni kell, hogy a tűzoltóhab tűzbiztonság terén kifejtett rövid távú, igen kedvező hatása milyen arányban áll a lehetséges hosszútávú, káros egészségügyi kockázatokkal. 

Az üggyel SEAC (Társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság) is foglalkozik, amely az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA, az EU egyik ügynöksége) véleményét készíti elő. Ez alapján a Seveso-irányelv hatálya alá tartozó telephelyek és az azokkal szomszédos telephelyek esetében egy 10 éves átmeneti időszak alatt kerülne sor az alternatívák felülvizsgálatára. Hasonlóképpen felülvizsgálatot kellene végezni az olaj- és gáziparban működő tengeri létesítményekben történő felhasználások esetében is. Ezeknél a SEAC az átmeneti időszak ötről tíz évre történő meghosszabbítását javasolja.

Gyártók lépéskényszerben

Az USA-ban igen nagy port kavart az ügy. Az AFFF tűzoltóhabok betiltása a jelenleg forgalmazott termékek gyártásának leállítására és alternatív megoldások keresésére kényszeríti a gyártókat. A Tyco Fire Protection Products bejelentette, hogy 2024 júniusig bezárólag megszünteti az AFFF tűzoltóhabok gyártását és értékesítését. A döntésben szerepet játszott, hogy a cég jelenleg is perben áll és korábban is kötelezték már kártérítésre ezzel kapcsolatban.

A 3M megközelítőleg 10 milliárd dollár értékben állapodott meg olyan településekkel, akik AFFF tűzoltóhabok által okozott vízszennyezési ügyek miatt perelték be.

Az Egyesült Államok kormányának becsült költségei a szennyeződések felszámolására valószínűleg meghaladja a 30 milliárd dollárt. Ez több mint 50 katonai bázis körüli dekontaminálási munkákat jelenti. A szennyeződéseket a gyakorlatok során felhasznált AFFF tűzoltóhab okozta. Ha nem kezelik a problémát, a katonai létesítmények szennyezettsége potenciálisan megfertőzheti a helyi vízellátó rendszereket.

Látható, hogy a habbal oltó anyagok terén egy átalakulási folyamatra van szükség. A cél nem lehet más, mint a kevésbé egészség- és környezetkárosító alternatívák keresése és a már bekövetkezett szennyeződések hatásainak minimalizálása.